A haszid zsidó kozosseg Magyarorszagon

A haszid zsidóság magyarországi közössége.

A haszidizmus a zsidóság egyik vallási és spirituális irányzata, amely a 18. század közepén keletkezett Kelet-Európában. A mozgalom alapítója, Izrael ben Eliezer, ismertebb nevén Báál Sém Tov, tanításaiban az isteni jelenlét közvetlenségére és az Isten iránti szeretetre helyezte a hangsúlyt. A haszidizmus Magyarországon is mély nyomot hagyott a zsidó közösségeken, különösen a 19. és 20. század folyamán.

Galícia volt az a terület, ahonnan a haszidizmus Magyarországon elterjedt, miután ott már korábban is szilárd jelenléte volt. Az első haszid közösségek a mai Északkelet-Magyarország és Dél-Szlovákia területén jöttek létre. A régióban élő jelentős zsidó közösségek nyitottak voltak a haszid tanítások iránt.

A magyarországi haszidizmus történetének egyik kiemelkedő alakja Joel Teitelbaum, a szatmári rebbe volt. Teitelbaum rabbi a 20. század első felében irányította a szatmári közösséget.Magyarországon és Erdélyben Szatmárnémeti (Satu Mare) a haszidizmus jelentős központja lett, és a szatmári haszidok még ma is fontos szerepet játszanak a világ haszid közösségeiben.

A magyarországi haszidizmus többféle irányzatból állt, és ezek közül több is jelentős hatást gyakorolt a helyi zsidó közösségekre. Ezek közé tartozott például a belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzat is. A belzi, a munkácsi és a spinkai irányzatok mind sajátos vezetőkkel és tanításokkal rendelkeztek, amelyek jelentős hatással voltak követőik vallási és szellemi életére.

A második világháború és a holokauszt súlyos csapást jelentett a magyarországi haszid közösségekre. A koncentrációs táborokban a zsidó közösség jelentős része, így sok haszid is, életét vesztette. A holokausztot túlélő zsidók közül sokan elköltöztek Magyarországról, és új életet kezdeményeztek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.

Ennek ellenére a haszidizmus Magyarországon nem tűnt el teljesen. A holokauszt után kisebb haszid közösségek kezdtek újjáéledni, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet újjáéledésével ezek a közösségek is jelentős megerősödést mutattak. Budapesten ma is működnek haszid imaházak és közösségek, amelyek továbbra is ápolják a haszid hagyományokat. Noha ezek a haszid közösségek kisebb létszámúak, szoros összetartás jellemzi őket, és aktívan hozzájárulnak a magyarországi zsidó vallási élethez.

A haszidizmus jelentősége Magyarországon továbbra is megmutatkozik, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás fenntartásában. A haszid közösségek száma az utóbbi évtizedekben csökkent, de a mozgalom továbbra is fontos szerepet játszik a magyarországi zsidó vallási életben. A magyarországi zsidóságra a haszidizmus tanításai és szellemisége még ma is jelentős hatást gyakorol, hozzájárulva a zsidó vallási élet gazdagságához és sokszínűségéhez.